2009. április 30.

Rövid szösszenet az előző bejegyzéshez

Annyira fel vagyok háborodva és elkeseredve, hogy legszívesebben világgá kürtölném. Utálom a bürokráciát, a felsőbbrendűséget és a nagyképűséget. Egyszerűen szeretnék segíteni egy drága léleknek, akinek szívén viselem/viseljük a sorsát és nem hagyják!!!!

Legszívesebben leírnám a dolgok folyását, de nem blogra való!

ÁÁÁÁÁ! Ordítani tudnék a tehetetlenségtől...

8 megjegyzés :

  1. Erzsi néniről van szó? Hogy van?

    VálaszTörlés
  2. Igen. Sajnos én semmit nem tudhatok, mert nem vagyok hozzátartozó:-(
    Annyit azért sikerült már kiderítenem, hogy valószínűleg már soha nem adhatom át neki Bende üzenetét: "Mondd meg Erzsi néninek, hogy nagyon szeretem és jöjjön haza minél hamarabb!" Pedig ha hallhatná...

    VálaszTörlés
  3. Jaj! Nagyon sajnálom, így ismeretlenül is!

    VálaszTörlés
  4. Sejtettem hogy ilyesmiről van szó.
    Nagyon sajnálom.

    VálaszTörlés
  5. Köszönjük Mamma és Bruer! Képzeljétek, ma volt bent nála a férjem, már levették a lélegeztetőgépről, magához tért és érthetetlenül ugyan, de beszél:))))) Pedig az orvos csütörtökön már "temette". Mégiscsak vannak csodák!

    Bejja! Budapest, Szent Imre. Miért?

    VálaszTörlés
  6. Fantasztikus az emberek élni akarása. Ha még dolguk van ezen a bolygón az orvosok mondhatnak, amit akarnak. Örülök nagyon!

    VálaszTörlés
  7. oh ezek szerint bejutottatok hozzá. Csak azért kérdeztem, hátha tudok segíteni, információt szerezni. De akkor ez most így jó hír. Örvendés. :)

    VálaszTörlés

Szívesen veszem, ha írsz.
Biztosan elolvasom. Néha kétszer is. Vagy háromszor. Vagy még többször:)