2012. augusztus 28.

Tudtam én, hogy szétszórt, de...

-Ajaj! Itt maradt apa telefonja!!
-Utánavigyem? 
-Még utolérheted. Rohanj!
Nem nézek utána, csak futok az ablakhoz, hogy lekiáltsak apának, de már nem látom őket. Egyszercsak egy kék rövidnadrágos, félmeztelen, barnára sült, nyurga fiúra figyelek fel, aki csupasz lábbal rohan a meleg, piszkos aszfalton. Mintha sürgős dolga akadt volna...
A kötelesség felülírja a társadalmi formaságokat és elvárásokat. 


Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Szívesen veszem, ha írsz.
Biztosan elolvasom. Néha kétszer is. Vagy háromszor. Vagy még többször:)