Tiszta szívvel odaállni

Újra részt vehettem egy kötetlen beszélgetésen Habsburg Christianával, ahol egy finom kávé és süti mellett egy nő számára kényes témáról beszélgettünk más hasonló gondolkodású anyukával együtt.

„Leginkább a nőket érinti e választási kényszer. Választaniuk kell a munka, karrier, a mindig fitt megjelenés, az üzleti vacsorák és a háztartás, a gyermeknevelés gondjai, örömei között.

Egyik oldalon a pénzkeresés, a szakmai tudás, a főnöknek való megfelelés, az előmenetel áll, mindez természetesen csinosan, üdén. A másik oldalon van a család, az otthonteremtés, takarítás, főzés, mosás, vasalás, odafigyelés a gyermekekre, gyöngédség. Egyszerre kell jó anyának és jó feleségnek lenni és - igen, - otthon is csinosan, üdén, frissen mutatkozni. Nem könnyű dolog összeegyeztetni a munkát és a családot, pedig szinte minden nőnek meg kell birkóznia e feladattal. Valójában nem hogy "nem könnyű" feladat, hanem ez a nők egyik legnagyobb gondja.”  
(Forrás: http://www.cons.hu/index.php?menu=cikk&id=309 )

Mindannyian egyetértettünk abban, hogy tudjuk, hol a helyünk,de mennyire nehéz ezt megélni a mai társadalmi elvárások közepette. Nagyon sok mindenről szó esett ezzel kapcsolatban, amit itt most nem taglalnék, de egy mondat nagyon fontos lett számomra és ezentúl mintegy vezérfonal fog vezetni engem, immár tudatosan. Ha holnap Isten színe elé kerülnék, akinek mint nő és ezáltal anya vagyok fontos, hogyan számolnék el az életemmel? Úgy, hogy mindent megtettem azért, hogy kiteljesedjek a munkámban vagy úgy, hogy mindent megtettem azért, hogy jó anya legyek?