Már hetek óta készült. Tudta a verset az összes testvére, az édesapja, a nagynénje, a nagypapája, de még tán a szomszéd néni is.
Még aznap reggel is úgy ment be a csoportszobába, hogy "nagyon szép lesz a vers!", de egy betűt nem ejtett ki belőle, annyira tartotta magát az adott szóhoz, hogy először csak ott fogja nekem elmondani.
Valóban nagyon szép volt és szépen hangsúlyozott és hangos, aki előadta pedig rettentően bájos és bátor.
Az oviban, apával közösen készített ajándék pedig tényleg csak vasárnap került elő, éppen akkor, amikor kellett.



aranyosak
VálaszTörlésDe jó felétek édesanyának lenni!!! :-)
VálaszTörlés