Két hónap múlva lesz tizenhat éves. És az iskolából hazafelé jövet arról mesél, hogy "milyen jó már, hogy minden zöld és az a rózsaszín virágos fa milyen gyönyörű már. Egész nap ezt bámultam az ablakból." Máskor meg "Úristen! hányféle madár fütyül? Milyen jó volt már erre ébredni, nem?"
Ebben is nagyon hasonlít rám: a tavasszal együtt kivirulunk mi is. Annyira szeretném, ha mindig így tudná élvezni, megélni és észrevenni az élet apró dolgait is.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése
Szívesen veszem, ha írsz.
Biztosan elolvasom. Néha kétszer is. Vagy háromszor. Vagy még többször:)