Együttérzek veled, ismerem ezt én is (minden anya). A vége általában az, hogy erősen hallgatni kezdek, és akkor AZ végre mindenkinek feltűnik... Néha meg egy-két óra magányos lófrálás is elég, csak megtehesse az ember. Kitartás!
Tudod, hogy én is szívesen meghallgatlak. Beszéltünk már erről vagy hasonlóról. Szívesen segítek, ha tudok... De az mindenképp fontos, hogy valakinek beszélj arról, ami zavar, bánt. Tapasztalatból mondom!
Na én ilyenkor "menekülőre" fogom! Engem mostanában tölt a magány, amikor hallom a saját gondolataimat. Egy kicsi önzést javasolok, jó szívvel!:) Találd ki, hogy mi az, ami igazán örömmel töltene el és a nagyon kedvesrendesmegértő családod segítségével, tedd meg(!), ezúttal csak magadért(!) akár heti, khmm na jó, havi rendszerességgel!
Nagyon kedvesek vagytok mindannyian! De itt jön ki az, hogy a személyes ismeretség mégiscsak más, mint az éteri. Mert bármennyire is szeretlek benneteket, nincs meg a tekintet, az érintés, ami pedig nagyon fontos lenne. Legalábbis most nekem... Nem, még nem vagyok jobban, de nagyon igyekszem, hogy ne így legyen. Csak ez most tovább tart, mint általában...
Eri! Nagyon is szívesen megdajkálnám Barnabást, aki Kelemen:-)
Julcsi! Remarque egyik könyvében egy katonától kérdezik, miért nem kiabált, ha úgy érezte, hogy... Kiabáltam én, de csak nem hallatszott - felelte. És én ezt értem, sajnos, nagyon is értem.
Én hallak, ha alkalmas vagyok a meghallgatásodra! Ha más kell a helyzet miatt, akkor virtuálisan kezet nyújtok legalább...
VálaszTörlésEgyüttérzek veled, ismerem ezt én is (minden anya). A vége általában az, hogy erősen hallgatni kezdek, és akkor AZ végre mindenkinek feltűnik... Néha meg egy-két óra magányos lófrálás is elég, csak megtehesse az ember. Kitartás!
VálaszTörlésKöszi, Kata! Magam sem tudom ki lenne alkalmas. Leginkább senki...
VálaszTörlésaarkus! Igen, minden anya. De a családom és férjem terén minden oké. Bennem van valami, amit nem tudok helyre tenni.
Tudod, hogy én is szívesen meghallgatlak. Beszéltünk már erről vagy hasonlóról. Szívesen segítek, ha tudok... De az mindenképp fontos, hogy valakinek beszélj arról, ami zavar, bánt. Tapasztalatból mondom!
VálaszTörlésKiabálj sokkal hangosabban és kitartóbban, én sem hallottam meg:-(
VálaszTörlésNa én ilyenkor "menekülőre" fogom! Engem mostanában tölt a magány, amikor hallom a saját gondolataimat. Egy kicsi önzést javasolok, jó szívvel!:) Találd ki, hogy mi az, ami igazán örömmel töltene el és a nagyon kedvesrendesmegértő családod segítségével, tedd meg(!), ezúttal csak magadért(!) akár heti, khmm na jó, havi rendszerességgel!
VálaszTörlésHahóóóó.... monda a visszhang!:)
Pl. gyere el hozzám...:) babázz és mesélj...
VálaszTörlésRita leírta, amit én is írnék :)
VálaszTörlés-"-
Mi baj, Julcsi? Tudom, erre a lüke kérdésre nem lehet válaszolni, de ne hagyd így magad! :(
VálaszTörlésNagyon kedvesek vagytok mindannyian! De itt jön ki az, hogy a személyes ismeretség mégiscsak más, mint az éteri. Mert bármennyire is szeretlek benneteket, nincs meg a tekintet, az érintés, ami pedig nagyon fontos lenne. Legalábbis most nekem...
VálaszTörlésNem, még nem vagyok jobban, de nagyon igyekszem, hogy ne így legyen. Csak ez most tovább tart, mint általában...
Eri! Nagyon is szívesen megdajkálnám Barnabást, aki Kelemen:-)
Hát gyere! én meg téged dajkállak...:)
VálaszTörlésJulcsi! Remarque egyik könyvében egy katonától kérdezik, miért nem kiabált, ha úgy érezte, hogy... Kiabáltam én, de csak nem hallatszott - felelte.
VálaszTörlésÉs én ezt értem, sajnos, nagyon is értem.
Úgy vélem, te is.
"de" nélkül
VálaszTörlés