Liebster

A blogom kedves Thea szerint. Vagy kedvenc? Mindegy is, a lényeg, hogy a sok nyavalygásom, az örömöm, a szerelmem, a bánatom, a dicsekvéseim vagy bármiféle mizériám érhet annyit, hogy díjat kapjon. Köszönöm!

És mert itt, ezen a helyen még azt is megtehetem, hogy magamról beszéljek annyit amennyit akarok (vagy inkább csak öt pontnyit), hát a szabályok ezen részének eleget teszek. Aztán ha valaki kedvet érez, hogy mondjon magáról valamit szépet és jót, akkor vegye, vigye.

Az én öt pontom most azt hiszem inkább csúnya lesz és rossz. De azt is mosolyogva:)

1. Nagyon gyenge akaraterővel rendelkezem (ezt a következő posztban ki is fejtem), amivel jól elboldogulok, de vannak bizonyos helyzetek, amikor nagyon rossz nélküle.

2. Minden egyes focimeccs nézésekor elmagyaráztatom magamnak a les szabályait, de képtelen vagyok megérteni. Inkább már csak kézi- vagy vizilabda meccset nézünk együtt. Azokat értem.

3. Még mindig szeretek mezítláb járni. És már a családom is szeret mezítláb járni:)

4. Az alkatom miatt nem engedhetek meg magamnak egy sima farmer-póló összeállítást, ami lényegesen megkönnyítené a dolgomat. Ehelyett mindenféléket magamra aggatok, amit mások stílusosnak neveznek. Én inkább figyelemelterelésnek. (Most például naggggyon rövid a hajam.)

5. Utálom, hogy az anyámtól nem milliókat örököltem, hanem hullámvölgyeket.

Huh! Kiizzadtam magamból...:))

Zárójel: