Azt gondoltam tegnap este, hogy talán ilyen lelkiállapotban nem kéne megnéznem az Édesek és mostohákat. Még sohasem tudtam végignézni teljes egészében, (az elejéről most is lemaradtam, de arra emlékszem még régebbről) ezért nem hagytam magam lebeszélni magam által.
És nem is baj, mert a végén egy kiadós bőgés után helyrerakódott bennem a világ. Ma mosolyogva és türelemmel ébresztem a gyerekeimet:)
Nekem is vannak ilyen filmek, amik tudom, hogy meg fognak bőgetni, de mégis...olyan jó néha kibőgni magát az embernek. ...és ha ezt estére tudom időzíteni, az külön jó, mert nekem a sírástól egész napra el van intézve a szemem. :)
VálaszTörlésMert ugye, hogy van olyan, hogy tulajdonképpen semmi bajod, mégis bőghetnéked van?:)
Törlés