Tömegiszony

Utálom a tömeget, ennél fogva nem is veszek/veszünk részt semmiféle tömegrendezvényen. De ez a tegnapi? Az valami zseniális, felemelő és jókedvrederítő volt. 

Bringázni többezer emberrel együtt, át az alagúton, a Lánchídon, az Andrási úton... Dudálni, csengetni, sikítozni...

Másfél órán keresztül várni, hogy a tömeg vége is beérjen...

Többezer kerékpárt látni a magasba emelni, újra sikítozni és csengetni...

Hazafelé esőben, fáradtan fagyit nyalni...

Na, az valami elképesztően jó. A facebookon azt írtam, überkirályság. Hát az, tényleg az.