Avagy hogyan neveljünk kisgalambokat egy panelház második emeletén, tutorial lépésről lépésre.
1. lépés: Kérd meg a feletted lakó szomszédot, hogy a Domestos-os vizet öntse le a folyosón található kilépőn (franciaerkély szerűség), ezáltal szétmaratod vele azt a hálót, amit a szomszéd öreg bácsi készített, hogy a galambok ne csipkedjék ki a paradicsompalántáit (és nem mellesleg így tönkreteheti a szőnyegedet is, amit száradni tettél oda ki).
2. lépés: Kérd meg a férjedet, hogy javítsa ki a hálót, mert galambokat láttál ólálkodni a kilépőn.
3. lépés: Újra kérd meg a férjedet, hogy most már aztán tényleg csinálja meg azt a hálót, mert kör alakú fészekkezdeményt vettél észre a betonon.
Tipp: Ne higgy neki, amikor megígéri, hogy biciklire ül és elmegy a közeli barkácsáruházba, hogy beszerezze a hozzávalókat.
4. lépés: Vessz össze a férjeddel, amikor két nap múlva észreveszed a fészekkezdeményben a tojást és szépen kérd meg, hogy tüntesse el.
5. lépés: Amikor másnap még egy tojást veszel észre, akkor újra kérd meg, hogy legyen szíves eltüntetni, de úgy, hogy te ne lásd és a gyerekek se tudjanak róla.
6. lépés: Két nap múlva hívd fel a férjed figyelmét arra a tényre, hogy már a galambok sem a régiek és mindenféle fertőző betegség terjesztői lehetnek. Próbáld meg elhallgattatni magadban azt a lelkiismereti szikrát, amit ő mindenáron próbál benned tűzre lobbantani, miszerint mégiscsak élőlényről van szó. (Felejtsd el azt a tényt, hogy ez az a férj, aki egy héttel ezelőtt lazán kidobta a félig még zöldellő korallvirágodat és akkor te hiába mondtad neki, hogy még van benne némi élet.)
7. lépés: Ereszd el a füled mellett a hírt, hogy a férjed utánanézett, a galambtojások két hét alatt kelnek ki és gyorsan felejtsd el az ez alapján kiszámított dátumot is.
8. lépés: Hunyj szemet, amikor azt veszed észre, hogy a férjed titokban búzár rak ki a galamboknak és megcsapolja a nyuszi kukorica készletét is.
9. lépés: Titokban, amikor senki nincs itthon és nem kaphat rajta, mint egy aggódó nagymama, te is ellenőrizd néha, hogy vajon kikeltek-e már a fiókák.
10. lépés: Örülj a szaporulatnak, hisz a két pézsmateknős és a nyuszi mellett már van két kis galambod is, akik ugyan kicsit előbb a vártnál, de egészségesen megszülettek.
olyan kis csúfak-édesek, de a városi galombok nagykorukra akkor is bunkók lesznek!
VálaszTörlésa "mieink" rendszeresen teleeszarják az erkélyt, a száradó ruháim között űznek valamiféle bujócskázós játékot és közben jól megtisztelik azt is, "kifürdik" a virágaim alól a földet, valamint addig páváskodnak az erkélyajtó előtt amíg idegbajt nem kapok a búgásuktól... és hiába integetek nekik, hogy huzzanak el, megvárják míg felállok és nyitom az ajtót... röptükben még visszaturbékolnak kicsit, ami meg kísértetiesen hasonlít a Fiam újkeletű kamaszfeelingben való visszaszólásaihoz :)
a kamaszfeeling a legjobb:)
Törlésén tuti kidobtam volna a tojásokat (ill. már a fészekkezdeményt), nálunk a galambnál nagyobb ellenség nincs. míg nem tettünk fel galambtüskét a homlokzati gerendára, a kert egyik oldalát nem lehetett használni, a több cm vastag ürüléktől a járdán, amit lapáttal kellett felkaparnom, több nejlonszatyornyi lett, reggelente most is arra ébredünk, h a tetőn ülve kurrognak, és a be nem tüskézett részekről most is tojnak le, gyűlölöm őket... és hiába hessegetünk vagy dobunk feléjük követ, slagozzuk le őket, megvetően lenéznek és sz@rnak tovább, én meg takaríthatok. nyestjeink is vannak, csak azt nem értem, miért nem eszik meg a galambokat legalább...
VálaszTörlésNálunk is ellenség. Volt.
TörlésHát nálunk is van bőven galamb. Alattunk nem laknak, így oda fészkeltek és hát nincs olyan hét, hogy ne kelne ki egy fióka. Én értem, meg minden, de akkor sem gondolom, hogy az ürülék nem veszélyes. Sőt, nagyon is. És Julcsi el kell keserítselek, mert ahova egyszer odaszoktak, nehéz lesz eltűntetni őket. Meg jönnek a barátok, ismerősök és már azt veszitek észre, hogy nem két fióka,de már egy egész sereg galamb csorda ül az erkélyen és hogy ha jól gazdálkodtok, akkor a postagalamb üzlettel erős konkurensei lehettek a magyar postának ...
VálaszTörlésNem hagyom ám én annyiban a dolgot. Amint kirepülnek a fiókák, bedrótozzuk újra azt az erkélyt a szomszédot meg megkérjük, hogy fertőtlenítsen máshogy. Ha apa nem csinálja meg, megcsinálom magam:)
TörlésÉs nem zavar az a rács? Mert eléggé garázdálkodnak felénk is a galambok, már zacskó arzenál van az ablakokon, de az erkéllyel nem tudom mit tegyek ... kicsit sajnálnám elzárni azt is. De a galambokat sem bírom ... mondjuk amíg az alattunk lévő nem cselekszik, addig kevés esély van a teljes mentesítésre ... :( és ha nem laknak lenn, akkor meg ... hajajajaj!!!!
TörlésNálunk a családban egy jó pár éve akkor jelennek meg madárfészkek úgy igazán közel (ld ablakpárkny, franciaerkély), mielőtt ujabb kisbaba jelent meg :) és tavaly itt Bécsben is költött az udvarunkon egy galmbpár, gondoltam is, hogy nahát, hátha... És tényleg :)) most jövök a dokitól, azt mondta, már érzi afejét :)
VálaszTörlésÁtírhatjátok a hagyományos tanmesét: a galamb hozza a kisbabát:))
TörlésA galamblevesről hallot valaki?
VálaszTörlésNagyapám ezért tartotta őket.
Mielőtt hajigálni kezdenétek a köveket, én nem ettem és nem is hiszem, hogy lenne rá gusztusom, de anyukám nosztalgiával mesél arról a levesről...
Igen, Férj is mondta, hogy majd megesszük, ha felnőnek, de igen, brrrrr:)
Törlés:-)
Törlésde az szerintem nem ilyen városi koszos galamb volt, nem? amúgy brrrr...., valóban :-)
VálaszTörlésAhogy írod, nem ilyen városi koszos... :-)
TörlésA galambleves finom, de varosi madarbol en nem ennek, olyanok, mint a patkanyok...
VálaszTörlésJulcsi, egyebkent nem mindig galambok voltak, igy csak aztmondhatjuk, h madar hozza a babat :)) vegulis egy golyatol nem varhatjuk el, hogy Becs belvarosaban rakjon feszket :)
:))
Törlés